Szerintem a divatnak manapság már több jelentése van. Egyrészt mindenki arra gondol, hogy manapság mi az, ami divatos, amit hordani lehet, másrészről ott vannak a divatbemutatók és azok a néha elég fura ruhák, amiket ott bemutatnak. De vajon azok a ruhák milyen divatnak felelnek meg? Mit akarnak bemutatni? Mely részük az, ami arról árulkodik, hogy idén bizony ez lenne a divat, aki szereti a divatot és a ruhákat, az öltözködjön így. Mert némely ruháknak se a színére, formájára, de még a fazonjára sem lehet azt mondani, hogy ezt átlagemberek bármikor felvennék. És akkor azoknak a ruháknak az árairól ne is beszéljünk.
Személy szerint azt sem értem nagyon, hogy mi alapján találják ki, hogy éppen idén mi lesz a nyár vagy akár a tél legnagyobb slágere? Vagy éppen hogyan jut eszébe bárkinek is, hogy idén ismét divat lesz a kordnadrág vagy éppen a trapézgatya.
Mindenesetre én nem nagyon foglalkozok ilyenekkel, divatnak a ruha része annyira nem vonz, én inkább a sminkekért vagyok oda, hobbiként azzal is foglalkozom. A ruhákat illetően pedig mindig azt hordom, ami éppen megtetszik. Meg ami jól is áll. És amit megenged a pénztárcám.
Szeretem a színes dolgokat, tehát ez nem azt jelenti, hogy csak feketét hordok, szeretem kombinálni a színeket. Felsők szempontjából a túl mintásat nem nagyon szeretem, farmerből pedig kizárt, hogy felvegyek egy olyat, amit a mai köznyelvben csak szakadt farmerként emlegetünk.Néha jöhet egy-egy extrémebb darab (akár egy nagyobb minta, felirat, bőrnadrág/szoknya, csipkeruha), de a túl rövid és túl kivágott ruhák nálam tabu.
Amikor én voltam gimis, mindenki mondhatni normálisan öltözködött. Ez alatt azt értem, hogy ugyan lehet, hogy volt néhány ember, akinek ízlésficama volt, vagy éppen elég furán kombinálta a dolgokat, de nem járt senki túl kivágott felsőben, agyonsminkelve. De ha megnézem a mostani tiniket, sok lányról meg sem tudnám mondani, hány éves, mert sokkal többnek néznek ki, mint ahány évesek. Ez köszönhető a sminknek – amivel nem lenne gond, ha nem esnének túlzásba -, illetve az öltözködésüknek. De ez már nem az én gondom, ez maradjon meg a szülők gondjának.
Vannak azért dolgok ezt a témát illetően, amiről órákat lehetne beszélni, véleményt kifejteni. Talán majd egyszer.